Vannak ajtók, amik nem maradnak örökké nyitva. Az elszalasztott lehetőség soha nem tér vissza, és ha csak várakozol, az nem jelenti azt, hogy erős vagy, vagy azt, hogy igazad van. Néha csak annyit jelent, hogy félsz a változástól. Mindenkivel előfordul. Tudod, mire jöttem rá? Az élet túl rövid.
Az emberek azt mondták megváltoztam. Nos, az igazság az, hogy felnőttem. Már nem hagyom hogy ide-oda lökdössenek. Megtanultam, hogy nem lehetek mindig boldog. Egyszerűen csak elfogadtam a valóságot.
Az Élet azért van, hogy éld, és hogy rajtad kívül mindenki élhesse. Úgyhogy felesleges másokat a hitükért vagy a tetteikért becsmérelni, mivel mindenki azt teszi, amit te: létezik. Méghozzá a maga módján tökéletesen.
Életünk olyan, mint egy színes játék. Egyesek annyira komolyan veszik ezt a játékot, hogy sírnak és valósággal belebetegszenek. Mások alighogy kézbe veszik, összetörik és elhajítják. Vagy túlzottan sokra tartjuk, vagy nem becsüljük eléggé.
Sziasztok! Noémi vagyok, az új társszerki. Naponta fogok tenni nektek idézeteket, bízom benne tetszeni fognak! :) Első idézetnek a személyes nagy kedvencem:
"Legyél boldog, még akkor is, ha sírni kell, vigyorogj egyedül, hogyha nincs kivel. Legyél boldog, még akkor is, ha nagyon fáj, legyél boldog, még akkor is, ha nem muszáj."