Ma is nélküled lett este, pedig a reggel ezt még elképzelhetetlennek
tartottam. Újra és újra egyedül maradok, és szembe kell néznem magammal
segítség nélkül. Most ebben a pillanatban talán a magányom is csak arra
ürügy, hogy rád gondolhassak. Szeretnélek látni - ennyi az egész. Néha
ez is sok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése